Bár sokan azt mondják, hogy a hagyományos muffin, annyira egyszerű, hogy még a kezdő háziasszonyok is könnyedén elboldogulnak vele, sőt igazi mentőötlet, ha valaki gyorsan szeretne összedobni egy kis édességet! Én bizony töredelmesen bevallom, előfordult már, hogy meggyűlt a bajom vele! Többször történt már, hogy annyi minden nyalánkságot szerettem volna belepakolni a tésztájába, hogy szegény képtelen volt megemelkedni, én pedig ijedten kémleltem a muffinpapír aljában heverő alig egy centiméter vastagságú kis süteményemet. Az ilyen helyzetekre nyújt segítséget, ha „cupcake-t” varázsolunk varázsolunk a kissé félresikerült muffinunkból! (váltig állítom, hogy a feltalálójának is pont ezen okból pattanhatott ki a fejéből) Számtalan formában elkészíthető, most az ünnepek közeledtével egy mézeskalácsos-csokis változatát sütöttem meg a családnak!
A tésztához:
- 2 csésze Mester süteményliszt
- 3 evőkanál xilit
- 1 evőkanál holland kakaópor (cukrozatlan)
- 2 tojás
- 2 evőkanál olívaolaj
- 1 pohár laktózmentes joghurt
- ½ tábla glutén- és laktózmentes csokoládé
- 1 csapott teáskanál mézeskalács fűszerkeverék
- 1 kávékanál sütőpor
- 1 kávéskanál szódabikarbóna
- 1 csipet só
A vajas krémhez:
- 200 g Liga laktózmentes vaj
- 100 g por alapú eritrit
A lisztet a sütőporral, a szódabikarbónával, a kakaóporral, a fűszerkeverékkel és a csipet sóval összeszitáljuk. A 2 tojást habosra keverjük az édesítőszerrel és az olívaolajjal, majd a száraz hozzávalókhoz öntjük. Hozzáadjuk a joghurtot is, majd jól alaposan elkeverjük a masszát (akár kézi mixerrel is). A csokoládét apróra eldaraboljuk és azt is hozzáforgatjuk. Ezután a papírformákba adagoljuk a tésztát, kb. a ¾-éig töltjük meg őket. Előmelegített sütőben, 180 fokon tűpróbáig sütjük. Ezalatt a szobahőmérsékletű vajat kikavarjuk a por alapú édesítőszerrel jó alaposan, majd kb. 10 perce a hűtőszekrénybe tesszük. Utána habzsákba töltve a kihűlt (!) muffinokra nyomjuk a vajas krémet és már csak az alkalomhoz illő díszítés marad hátra. Jó étvágyat!
